Viszontválasz Petrétei József igazságügyi miniszternek

A március 20-i keltezésű, a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Úrhoz intézett kérdésünkre válaszoló levelével kapcsolatban azonban több észrevételt is tennék:

- Álláspontom szerint a hatályos Btk. nem tartalmazza kimerítően a prostitúció szervezőinek cselekményeit. Például csak az "üzletszerű kéjelgés" elősegítése minősül bűncselekménynek, az alkalmi prostitúció szervezése nem. A "bordélyház" fogalma, ill. az épület vagy egyéb hely rendelkezésre bocsátása elavult kategóriák, a prostitúciót ma már sokkal sokszínűbb és rugalmasabb módon szervezik és fedezik legálisnak látszó vállalkozásokkal. Kérdés továbbá, hogy pl. kibújhatnak-e a büntetőjogi felelősség alól a prostitúciót szervező bandák, ha színlelt szerződéseket vetnek papírra, melyek szerint a prostitúció helyszínét a prostituáltak bérlik mintegy összeszövetkezve, ők maguk papíron pedig a prostituáltak által felbérelt őrző-védők csupán. (Amikor 2003-ban feljelentettem a legfőbb ügyésznél a mogyoródi Forma-1 melletti bordélyt, lényegében emiatt utasították el a feljelentésemet. Ezt persze lehet pusztán jogalkalmazási kérdésnek minősíteni, de szerintem sokkal inkább arról van szó, hogy a prostitúció szervezésének mai valóságát nehéz a Btk. régies kategóriáiba gyömöszölni.)

- A nemzetbiztonsági ellenőrzés kiterjesztését mi azért javasoljuk, hogy ne kerülhessenek bűnüldözői, igazságszolgáltatási és törvényhozói funkciókba a prostitúciót működtető bűnözés által zsarolható vásárlók. Nem a prostitúció szervezőinek és vásárlóinak általában vett leleplezését várnánk tehát az átvilágítás kiterjesztésétől, hanem éppen a nemzetbiztonság erősítése érdekében azon személyek kiszűrését, akikről mint a prostitúció vásárlóiról a szervezett bűnözésnek jogellenes fenyegetésekre felhasználható információi lehetnek. Nem hisszük például, hogy eredményesen tud nyomozni egy rendőr egy olyan bordély ellen, melyben maga is nőket vagy gyerekeket vásárol szexuális használatra.

Budapest, 2006. március 22.

Tisztelettel: