A kormány törvényjavaslata a kiskorúakat prostituáló kliensek büntetésére

2007. január

T/.... számú
törvényjavaslat
a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

Előadó:
Dr. Petrétei József
igazságügyi és rendészeti miniszter

Budapest, 2007. január

(...)

7. §

A Btk. a következő 202/A. §-sal egészül ki:

"202/A. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel ellenszolgáltatás fejében közösül vagy fajtalankodik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt üzletszerű kéjelgésre felhív, az (1) bekezdés szerint büntetendő."

8. §

A Btk. 204. §-a és alcíme helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"Tiltott pornográf felvétellel visszaélés

204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt megszerez, tart, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt készít, forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetőleg ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A (3) bekezdés szerint büntetendő, aki pornográf jellegű műsorban tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket szerepeltet.
(5) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a (3)-(4) bekezdésben írt bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(6) Nem büntethető, aki tizennegyedik életévét meghaladott, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről annak beleegyezésével, saját használatra készít vagy tart pornográf felvételt Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tizennegyedik életévét meghaladott, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személy az elkövető hozzátartozója, vagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll.
(7) E § alkalmazásában
a) felvétel: a videó-, film-, vagy fényképfelvétel, illetőleg más módon előállított képfelvétel,
b) pornográf felvétel: a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal kifejező, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló ábrázolás,
c) pornográf jellegű műsor: a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázoló, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvés."

(...)

INDOKOLÁS

Általános Indokolás

(...)

A gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló 2004/68/IB tanácsi kerethatározat (Kerethatározat) előírásainak való megfelelés érdekében a Javaslat módosítja a tiltott pornográf felvétellel visszaélés tényállását. A módosítás érinti a bűncselekmény rendszertani elhelyezkedését is, a Javaslat áthelyezi azt a házasság, a család és az ifjúság elleni bűncselekményeket szabályozó Címből a nemi erkölcs elleni bűncselekményeket szabályozó Cím alá. Szintén a Kerethatározat miatt szükséges kiegészíteni a megrontás tényállását is.

(...)

Részletes Indokolás

(...)

A 7-8. §-hoz

1. Az Európai Unió Tanácsa által 2003. december 22-én elfogadott, a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló 2004/68/IB kerethatározat (Kerethatározat) 2006. január 20-i határidővel felszólította a tagállamokat, hogy hozzák meg a Kerethatározatnak megfelelő intézkedéseket. A jogharmonizáció megteremtése érdekében a megrontás tényállása új rendelkezéssel egészül ki, továbbá módosítani kell a tiltott pornográf felvétellel visszaélés törvényi tényállását is.

1.1. A Kerethatározat 2. cikke sorolja fel a gyermekek szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos büntetendő magatartásokat:
a) gyermekek kényszerítése prostitúcióra vagy pornográf tevékenységben való részvételre, illetve gyermekek ilyen célra történő felhasználásából való haszonszerzés vagy gyermekek egyéb módon, e célból történő kizsákmányolása;
b) gyermekek prostitúcióra vagy pornográf tevékenységben való részvételre toborzása;
c) gyermekkel folytatott szexuális tevékenység, amelyben
i. kényszert, erőszakot vagy fenyegetést alkalmaznak;
ii. a gyermek által folytatott szexuális tevékenységért fizetségképpen pénzt vagy egyéb díjazást vagy ellenértéket nyújtanak; vagy
iii. a gyermekkel kapcsolatban fennálló, elismert bizalmi, hatalmi vagy befolyási helyzettel visszaélnek.

A Kerethatározat által felsorolt cselekmények döntő többségét a Btk. jelenleg is büntetni rendeli. Eszerint a Kerethatározat 2. cikkének a) pontját, valamint c) pontjának i. és iii. alpontját a Btk. kényszerítés (174. §), emberkereskedelem (175/A. §), kiskorú veszélyeztetése [195. § (3) bekezdés], továbbá erőszakos közösülés (197. §), szemérem elleni erőszak (198. §), megrontás (201-202. §), kitartottság (206. §), és kerítés [207. § (3) bekezdés a) pontja] címén szankcionálja.

A Kerethatározat 2. cikke c) pontjának ii. alpontja szerint büntetendővé kell nyilvánítani, és legalább egy évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel kell fenyegetni azon elkövető magatartását, aki a gyermek által folytatott szexuális tevékenységért fizetésképpen ellenértéket nyújt.

A gyermekkorúakkal létesített szexuális kapcsolatok büntetőjogi rendszere a sértett életkorára tekintettel differenciált.

A tizenkettedik életévét be nem töltött, mint törvényi vélelemmel védekezésre képtelennek nyilvánított személlyel létesített szexuális kapcsolat az erőszakos közösülés, vagy - minden más szeméremsértő magatartás esetén - a szemérem elleni erőszak tényállását valósítja meg (Btk. 197-198. §). A tizenkettő és tizennégy év közötti sértettek esetében pedig a Btk. 201. §-ában szabályozott megrontás tényállása alapozza meg a büntetőjogi felelősséget.

A beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat vélelmezett korhatára tehát - a társadalmi értékítéletnek és elvárásnak megfelelően - tizennégy év. A törvény eszerint rendel büntetni valamennyi, tizennegyedik életévét be nem töltött (gyermekkorú) sértettel létesített szexuális kapcsolatot, függetlenül attól, hogy az aktusra ellenérték fejében került-e sor, a tizennegyedik életév betöltése után viszont szabad akaratból, büntetlenül létesíthető szexuális aktus (természetesen csak tizennégy év feletti személlyel).

Az üzletszerű kéjelgés az 1993-as, majd 1999-es törvénymódosítás következtében nem minősül bűncselekménynek, szabálysértésnek is csak abban az esetben, ha a szexuális szolgáltatás nyújtására az ún. védett övezeten belül kerül sor.

Az üzletszerű kéjelgéshez kapcsolódó egyes elkövetési magatartások körében a jogalkotó külön védelemben részesíti a fiatalkorú személyeket. Súlyosabban minősül, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő ugyanis az üzletszerű kéjelgés elősegítése és a kerítés, amennyiben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.

Tekintettel arra, hogy a tizennégy és tizennyolc év közötti kiskorúval ellenérték fejében létesített szexuális aktus a gyermek egészséges nemi fejlődését, erkölcsi tudatát veszélyezteti, a Javaslat átveszi a Kerethatározat 2. cikke b) pontja ii. alpontjának előírását. Megrontás bűntettét követi el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő tehát az a személy is, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel ellenérték fejében közösül vagy fajtalankodik. A Javaslat mindkét irányú elkövetési magatartást, tehát mind az ellenszolgáltatás nyújtását, mind az ellenszolgáltatás fejében felkínált közösülés vagy fajtalanság igénybe vételét szankcionálja.

1.2. A Kerethatározat 2. cikkének b) pontja értelmében a részes államoknak büntetendővé kell nyilvánítaniuk a gyermekek prostitúcióra vagy pornográf tevékenységben való részvételre toborzását. A jogszabály nem határozza meg, hogy alkalmazásában mi minősül prostitúciónak, és pontos definíciót az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában, 1950-ben kelt New York-i Egyezmény sem ad.

Az általánosan elfogadott szóhasználat szerint a prostitúció fogalma megegyezik a Btk. 210/A. §-ának (1) bekezdésben foglalt üzletszerű kéjelgés kategóriájával, azaz rendszeres haszonszerzés céljából végzett közösülést vagy fajtalanságot jelent. Az üzletszerű kéjelgésre felhívás fogalmilag egy előkészületi jellegű magatartás (bűncselekmény elkövetésére való eredménytelen felbujtás), amelyet a Javaslat - a kerethatározat rendelkezéseire tekintettel - sui generis bűncselekményként határoz meg.

2. A tiltott pornográf felvétellel visszaélés tényállását a gyermekek jogairól szóló, 1989-ben elfogadott New York-i Egyezmény rendelkezéseivel összhangban, az 1997. évi LXXIII. törvény iktatta be a Btk. XIV. Fejezetébe, a házasság, a család és az ifjúság elleni bűncselekmények közé. A tiltott pornográf felvétellel visszaélés védett jogi tárgya tekintetében nagyban hasonlít a megrontásra, hiszen az előbbi a kiskorú személyek erkölcsi, nemi fejlődését és szabadságát védelmezi, utóbbi pedig a nemileg még serdületlen tizennégy éven aluliak egészséges szexuális fejlődését oltalmazza. Így indokolt a pornográf felvételekkel kapcsolatos visszaéléseket is a nemi erkölcs elleni bűncselekmények között, tehát a XIV. Fejezet II. Címében elhelyezni.

A hatályos szabályozás szerint a pornográf jellegű visszaélésekkel szembeni büntetőjogi védelem a kiskorú személyeket illeti meg. A törvényhozó nem kívánja kizárni a házasságkötéssel törvény erejénél fogva nagykorúvá vált, tizenhatodik életévüket betöltő személyek védelmét, ezért a Javaslat a passzív alanyok körét a tizennyolcadik életévét be nem töltő személyekre változtatja. Ez a megoldás egyébként szervesen illeszkedik a Btk. nemi erkölcs elleni bűncselekményeinek rendszerébe, amelyben a tizennegyedik, illetve tizennyolcadik életév be nem töltésének van alapvető jelentősége.

A gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2003. december 22-i 2004/68/IB kerethatározat (Kerethatározat) 3. cikke szerint gyermekpornográfiával kapcsolatos bűncselekmények a következők:
- gyermekpornográfia előállítása,
- gyermekpornográfia forgalmazása, terjesztése vagy továbbítása,
- gyermekpornográfia felajánlása vagy annak hozzáférhetővé tétele,
- gyermekpornográfia megszerzése vagy birtoklása.

A Kerethatározat által támasztott követelményeknek a Btk. hatályos 195/A. §-a nagyrészt megfelel, egy új elkövetési magatartással azonban ki kell egészíteni a tiltott pornográf felvétellel visszaélés tényállását.

A Btk. 195/A. §-ának (3) bekezdése szerint jelenleg is büntetendő, aki pornográf jellegű felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, a Kerethatározat értelmében viszont a kisebb személyi kör (tehát akár egy, akár több személy) részére történő hozzáférhetővé tételt is szankcionálni kell.

A büntetőjogi felelősség kizárását megengedő rendelkezések közül Magyarország él a Kerethatározat 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti lehetőséggel, azaz a Javaslat büntethetőséget kizáró okot biztosít arra az esetre, ha az elkövető tizennegyedik életévét meghaladott, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről, annak belegyezésével, saját célú felhasználásra készít vagy tart pornográf felvételt. Ez a rendelkezés azonban - a bűncselekmény súlyára tekintettel - nem vonatkozik arra az esetre, ha ez a személy az elkövető hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll.

A Kerethatározat 1. cikkének b) pontja határozza meg a gyermekpornográfia fogalmát. A rendelkezés értelmében gyermekpornográfiának minősül az olyan képfelvételekkel kapcsolatos visszaélés, amelyeken létező gyermekek, vagy nem létező, de élethűen ábrázolt gyermekek, valamint gyermeknek tűnő létező személyek kifejezetten szexuális magatartást tanúsítanak, vagy abban közreműködnek.

A Kerethatározat szerinti jogsértések közül a nem létező, de élethűen ábrázolt gyermekekről (feltehetőleg montázzsal vagy egyéb szerkesztési-vágási technikával) készített képfelvételekkel kapcsolatos elkövetési magatartások nem a tiltott pornográf felvétellel való visszaélést, hanem a Btk. 272. §-ában szabályozott közszemérem megsértését valósítják meg. A szexuális áruk forgalmazásával kapcsolatos igazgatási jellegű előírásokat az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 14. §-a tartalmazza. Ezt a rendelkezést szükséges kiegészíteni a Kerethatározat 1. cikkének b) pontjában adott fogalom-meghatározásnak és a 3. cikknek megfelelő szabályozással, amely módosítást egy későbbi Javaslat fog elvégezni.

A Javaslat 8. §-ának értelmező rendelkezése konkretizálja, hogy a bűncselekmény vonatkozásában mi minősül felvételnek, pornográf felvételnek, illetve pornográf jellegű műsornak, ezzel jelentősen leegyszerűsíti a jelenlegi kazuisztikus szabályozást.


Lásd még: ami ebből lett.